Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének gyakorlati tudnivalói: a szünetelés lezárása
Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének gyakorlati tudnivalói: a szünetelés lezárása
Cikksorozatunk záró részeiben a szünetelés lezárásáról lesz szó. Az egyéni vállalkozás szüneteltetése kétféleképpen érhet véget: a vállalkozási tevékenység továbbfolytatásának bejelentésével vagy a vállalkozás megszűnésével.
Mi a teendő, ha újból vállalkozási tevékenységet szeretnénk végezni?
Cikksorozatunk első részében már említettük, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet legalább egy hónapra, de legfeljebb két évre lehet szüneteltetni (a 2017.01.01. előtt elindított szünetelések kivételével, amelyekre ötéves időkorlát vonatkozik). Ha a két (öt) év letelte előtt úgy döntünk, hogy szeretnénk folytatni a vállalkozási tevékenységünket, be kell jelentenünk a nyilvántartást vezető szerv felé ezt a szándékunkat.
2020. június 30-ig az egyéni vállalkozások nyilvántartása a Belügyminisztériumhoz tartozott, július 1-jétől azonban átkerült a NAV-hoz. Az adóhatóság honlapján ezzel kapcsolatban megjelent tájékoztató szerint az egyéni vállalkozók továbbra is a webes ügysegédet használhatják, ezen jelenthetik be egyebek közt a szünetelést, a szünetelés utáni folytatást, és a tevékenység megszüntetését is.
Ha tehát folytatni kívánjuk a vállalkozási tevékenységet, akkor ismét a webes ügysegédre kell ellátogatnunk, ahol a bejelentkezést követően az „Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatása” opció kiválasztásával újraindíthatjuk a vállalkozásunkat. A szünetelés bejelentéséhez hasonlóan erre is csak elektronikus úton van mód. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelelünk. A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap. A szünetelés bejelentéséhez hasonlóan a tevékenység folytatására vonatkozó bejelentés is díj- és illetékmentes.
Itt is igaz, hogy az elektronikus úton megtett bejelentés csak akkor tekinthető eredményesnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatásának nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a webes ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető, illetve az adatok ellenőrizhetőek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában.
Jó tudni, hogy habár a törvény úgy rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig szüneteltetheti, tehát pl. április 1-jén kezdődő (március 31-én bejelentett) szünetelésnél a jogszabályi előírás alapján legalább április végéig kellene szüneteltetni, majd május 1-jétől folytatható lenne a tevékenység, a Belügyminisztérium jogértelmezése ettől eltér, és a példa szerinti esetben áprilisban még azt sem engedik bejelenteni, hogy az egyéni vállalkozó májustól kívánja folytatni a tevékenységét. A https://nyilvantarto.hu/hu/evig_folytat internetes oldalon a következő érvelés szerepel: „A szünetelés bejelentését követő 1 hónapon belüli folytatás bejelentése nem minősül megfelelő bejelentésnek, mert a tevékenység szüneteltetésére legalább 1 hónapos időszakra van lehetőség!(Pl. Az egyéni vállalkozó április 1-jétől szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét április 30-án benyújtott bejelentésével szeretné folytatni május 1-jén. Ez nem megfelelő bejelentésnek minősülne (mivel legalább egy hónapnyi időtartamig kell tartania a szünetelésnek), ezért az ilyen bejelentő az elektronikus űrlap kitöltésekor erre vonatkozóan hibaüzenetet kap. A bejelentés benyújtásának helyes napja május 1-jei dátum lesz, így a tevékenység május 2-től folytatható.)”
Ez az értelmezés tehát a törvényben előírttól eltérően valójában egy hónap plusz egy napban minimalizálja a szüneteltetés időtartamát. Arra nézve nincs információnk, hogy a nyilvántartás NAV-hoz való átkerülése kapcsán változnának a rendszerbeállítások, immár lehetővé téve a szüneteltetés első hónapjának utolsó napján a tevékenység másnaptól történő folytatásának bejelentését.
A nyilvántartást vezető szerv a szünetelés záró napját bejegyzi az egyéni vállalkozók nyilvántartásába. 2020. június 30-ig a törvény arról is rendelkezett, hogy a nyilvántartást vezető szerv a szünetelés záró dátumáról haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot. Mivel júliustól a nyilvántartást vezető szerv maga az állami adóhatóság, ez a rendelkezés kikerült a jogszabályból. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a NAV felé a vállalkozónak biztosan nincs teendője. A katás vállalkozásoknak a NAV felé a vállalkozás újraindulását már nem kell külön jelezniük a ’T101E bejelentőlapon, de az szja-soknak ekkor is be kell nyújtaniuk a ’T1041 jelű nyomtatványt, bejelentve rajta a szünetelés befejezését.
2020. július 1-jétől viszont annak az egyéni vállalkozónak, aki a szünetelés idején egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre volt kötelezett, nem kell külön jeleznie a ’T1011 jelű nyomtatványon az adóhatóság felé, hogy a tevékenység folytatásával e kötelezettsége megszűnik. A korábbi cikkünkben leírtak szerint ugyanis ezen időponttól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel kapcsolatos eljárást a NAV által hivatalból folytatja le, és ennek keretében a tevékenység folytatásának bejelentését követően hivatalból intézkedik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnésével kapcsolatosan.
Az önkormányzat felé 15 napon belül be kell jelenteni, hogy a vállalkozás újraindult.
Amint arról már írtunk, a területi kereskedelmi és iparkamaránál a szünetelés kezdetét nem szükséges bejelenteni, az egész naptári évet érintő szünetelést viszont igen, mivel a kötelező éves kamarai hozzájárulás alól kizárólag ebben az esetben mentesülünk. Ez esetben viszont a vállalkozás újraindítását is javasolt jelezni a kamara felé az egyértelműség kedvéért.
A pénzforgalmi bankszámla vezetésére kötelezetteknek időben intézkedniük kell a bank felé, hogy a vállalkozás folytatásának első napjától fogva rendelkezzenek élő vállalkozói számlával.
Az online pénztárgép használatára kötelezett vállalkozók, ha bejelentették a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szünetelését, csak azt követően használhatják újra a pénztárgépet, hogy a PTGTAXUZ nyomtatványon bejelentik a NAV felé a használat folytatását. (Figyeljünk oda, hogy az előző cikkünkben leírtaknak megfelelően, ha a szünetelés időszakában vált esedékessé a pénztárgép éves felülvizsgálata, azt legkésőbb a pénztárgép – szüneteltetés befejezését követő – újbóli használatba vételekor haladéktalanul el kell végeztetni!)
Korábban említettük, hogy a szüneteltetésre nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás alá való visszatérés 2 éves korlátja, ha tehát a későbbiekben a vállalkozó továbbfolytatja a tevékenységét, akkor 2 éven belül is választhatja ismét az általános forgalmi adóban a pénzforgalmi elszámolás szabályait. A tevékenység szüneteltetésének befejezése után azonban nem folytatódik automatikusan a pénzforgalmi elszámolás, és azt a tevékenység év közbeni folytatása esetén az év hátralévő részére választani sem lehet, hanem legkorábban csak a következő naptári évtől kezdődő időszakra. Ha tehát az egyéni vállalkozó pl. 2020. február 1-jétől június 30-áig szüneteltette a tevékenységét, és július 1-jétől ismét aktiválja a vállalkozását, benyújthatja ugyan a 20T101E jelű változásbejelentő lapot, annak F02 lapjának 12. rovatában jelezve a pénzforgalmi elszámolásra vonatkozó döntését, de a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózást csak 2021. január 1-jétől alkalmazhatja majd, a tárgyévre (jelen esetben 2020-ra) ugyanis kizárólag az év közben újonnan létrehozott vállalkozások választhatják ezen adózási módot.
Más a helyzet az alanyi adómentességgel. Ezt a szüneteltetés nem érinti, a tevékenység továbbfolytatása esetén a szüneteltetést megelőzően alanyi mentes adóalany továbbra is alanyi adómentes lesz, erre vonatkozóan nem kell bejelentést tennie a ’T101E jelű nyomtatványon. Ezenkívül, ahogy azt írtuk, az éves 12 millió forintos felső korlátot sem kell arányosítani a szüneteltetés miatt.
A kataalanyiság szintén nem szűnik meg a szüneteltetés miatt, tehát a tevékenység folytatásakor arról sem kell bejelentést tenni a ’T101E jelű nyomtatványon, hogy az egyéni vállalkozó továbbra is kata adózási módot kíván alkalmazni. Itt azonban, amint arra már felhívtuk a figyelmet, a szüneteltetés minden egyes hónapja csökkenti a 12 millió forintos keretet, ami fölött már 40%-os adó terheli a bevételt.
A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett választhatnak átalányadózást. A választás adóévre szól, tehát a szünetelés ilyen szempontból nem érinti. Ha tehát a vállalkozó pl. 2020. február 1-jétől június 30-áig szüneteltette a tevékenységét, majd július 1-jétől ismét aktiválja a vállalkozását, és a januári bevételére átalányadózást alkalmaz, akkor a júliustól decemberig tartó időszakra is azt kell alkalmaznia. A korábban leírtak szerint ugyanakkor az átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi keretét is lefelé tolja el a szünetelés, itt azonban más számítási módszer alapján: az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan kell megállapítani, a szüneteltetés időszakának tehát minden naptári napja csökkenti a keretet.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó szja-alany egyéni vállalkozó a tevékenység továbbfolytatásának évében költségként számolhatja el a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges (ide értve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait; továbbá a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.